Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Höri.Rácsálok

Állatok gondozása- Rágcsálók

 Hörcsög: Az állat kicsi, tiszta és szinte szag­talan, vagyis ideális szoba kedvenc. Ennek el­lenére agresszív, amíg meg nem szokja új tu­lajdonosát, sőt a fajtájabelivel is erőszakosan viselkedik - tehát ha több hörcsög van a la­kásban, elkülönítve tartsa őket. Ezért vásárol­jon inkább szelíd felnőtt példányt, vagy jól szelídíthető fiatalt.

Durva bánásmód esetén az ideges, fiatal hörcsög mindenképpen harapni fog. Akkor le­het a legjobban hozzászoktatni ahhoz, hogy a gazdája néha kézbe veszi, amikor eszik. A hörcsög ennivalója egy részét a pofazacs­kójában tárolja, és amikor később az ott tárolt ételt megeszi, akkor próbálja meg végigsimo­gatni a hátát. Ezt napról napra fokozatosan ismételje meg, míg végül az állat hagyja, hogy az étkezés végén felemeljék.

A hörcsögketrec legalább 60x30 cm-es le­gyen, és keményfából, erős műanyagból vagy fémből készítse, különben az állat előbb-utóbb átrágja magát a falon. A ketrec elejét vagy tetejét sűrű dróthálóval borítsa be, a pad­lóra pedig terítsen sima papírt (ne újságpa­pírt!) vagy vastag réteg fűrészport. A hörcsög általában magától fs ugyanarra helyre végzi szükségét a ketrecben. Tegyen fűrészporral borított fémtálkát e helyre, és tisztítsa meg mindennap. Az állat régi eledelét hetente két­szer távolítsa el, az alomnak használt papírt vagy fűrészport pedig hetente cserélje ki.

A hörcsög élelme zab, búza és naprafor­gómag keveréke, vagy a kisállat-boltban kap­ható, előre csomagolt eledel. Kiegészítőnek fejes salátát vagy káposztát kapjon az állat, néha pedig gyökérféléket: sárga-, fehér- vagy karórépát, esetleg almadarabokat. Mindig legyen a ketrecben ivóvíz. A rágcsáláshoz te­gyen a ketrecbe egy darab alkalmas fát is: al­ma- mogyoró- vagy fűzfaág a legjobb.

A hörcsög éjszakai állat, és igen érzékeny a szélsőséges hőmérsékletekre, hidegre, me­legre egyaránt. Az állandóan 18 °C hőmér­sékletű szobát szereti, ahol nincs huzat. A ketrec legyen távol a kályhától vagy fűtő­testtől meg az ablaktól, és ne férjen hozzá ku­tya vagy macska. A jó alom természetes, ros­tos anyagból van, de a széna nem alkalmas, mert felsértheti az állat pofazacskóját.   

A hörcsögök gondozása

Bár a hörcsögök kézbevétele viszonylag egyszerű, időbe telik, míg kézhez szoktatjuk kedvencünket, főleg ha új jövevényről van szó. Mindaddig törekedjünk a tenyerünkbe venni az állatkát ahelyett, hogy másképp emelnénk föl, vagy lefognánk, mert a hörcsög, ha fenyegetve érzi magát, gyakran harap. A kézből felajánlott finomságok megkönnyítik az új kedvenccel való barátkozást.

Játékok és más kiegészítők

 Az összes kis termetű hobbiállat közül a szökött hörcsögök kézre kerítése a legnehezebb feladat. A futóegerektől eltérően, a ketrecből kiszökött hörcsög első dolga, hogy eltűnjön szem elől. Mivel ez általában éjszaka történik, mire fény derül a szökésre, már a ház legtávolabbi részébe is eljuthat. Ezért sokkal biztonságosabb, ha a hörcsögöt olyan szobában tartjuk, melynek ajtaját éjszakára be lehet zárni. Ha már megtörtént a szerencsétlenség, először is a fiókokat és a szekrények mögötti részeket kutassuk át, mivel valószínű, hogy a szökevény valami hasonló zugban tér nappali nyugovóra. Ügyeljünk azonban a bútorok mozgatásakor. Ha az alapos keresés ellenére sem lelünk rá, sötétedéskor beálló csendben füleljünk a neszezésére, amely elárulja hollétét.

Amikor a hörcsög esténként előbújik, gondosan ellenőrizzük a fészkét. Az el nem fogyasztott gyümölcs- és zöldségdarabokat távolítsuk el, mivel ezek gyorsan romlásnak indulhatnak, veszélyeztetve kedvencünk egészségét. A szennyezettebb területeket lehetőleg naponta tisztítsuk (pl. egy kislapát segítségével), hetente egyszer pedig csináljunk nagytakarítást. Mivel a hörcsögök elég takaros kis jószágok, ezt könnyen megtehetjük, hiszen elég az almot egy szemeteszsákba üríteni. Havonta egyszer, kisemlősök számára gyártott fertőtlenítőszert használva, alaposan mossuk ki a ketrec alját. Ügyeljünk arra, nehogy túl forró vizet használjunk, mert deformálódhatnak a ketrec műanyag alkatrészei, és ez lehetetlenné teszi az újbóli összeszerelését.

A rendszeres mozgás különösen fontos a hörcsögök számára. Előszeretettel használják például a mókuskereket. Különféle típusú kerekek kaphatók, bizonyos szerkezetek csak a ketrec falához erősítve állnak meg. Lehetőleg zárt típusú kereket válasszunk, amelybe sem beszorulni, sem abból kipottyanni nem tud kedvencünk. Sajnos ezek a szerkezetek használat közben meglehetősen hangosak, és ezen a hátrányukon nemigen javít az olajozás sem. Éppen ezért fontoljuk meg, hogy a hálószobában akarjuk-e elhelyezni a hörcsögöt. A kerekek különösen kedvelt játékszerei a vemhes nőstényeknek, s bár minden egyed szívesen használja őket, egyesek akár 8 km-t is "letekerhetnek" egy éjszaka!

A szökött hörcsög elfogására épített csapda. Amikor az állatka megpróbálja megszerezni a táplálékot, a léccel együtt a vödörbe fog billeni. Ekkor megfoghatjuk.
Könyvekből rakott lépcsőfokok
Vonalzó vagy más léc
Alomréteg
Csali
A hörcsögök kedvelik a fészkeket, ahová napközben elbújhatnak aludni. A kis ház alakú kuckóktól a képen látható kosárig sokféle megoldás létezik.
Annak ellenére, hogy szinte minden kisállat-kereskedésben kapható hörcsög, ne ugorjunk fejest a vásárlásba! Először nézzük meg, hogy a kereskedés elég tiszta-e, elég jól tartja-e az állatait (a magyarországi kereskedéseknél különösen fontos ez – tisztelet a kivételnek…). Ha megnézzük a hörcsögöket, és egyet is betegnek látunk a terráriumban, mondjunk le a vásárlásról. Az egészséges hörcsög az emberi szóra élénkebb lesz, fülei hegyesen állnak, ágaskodik, szimatol, futkározni kezd. Ha kiválasztottunk egy állatot, kérjük meg az eladót, hogy vegye ki és mutassa meg nekünk közelebbről…

Ekkor lehet jobban szemügyre venni, és ekkor tűnhet fel, ha esetleg az állat egyik végtagja hiányzik (sokszor előfordul). A faroknak, füleknek, orrnak sértetlennek kell lennie. A szemnek nem szabad gennyesnek lennie. A bunda sima, fényes, a végbélnyílás környéke tiszta. Ha minden rendben, nyugodtan haza vihetjük az állatot…Az eladó valószínűleg egy kartondobozba fogja tenni a hörcsögöt. A hazaút alatt próbáljunk meg nyugodtan viselkedni, ne nyissuk ki a dobozt, ne csapjunk nagy zajt. Mire a hörcsög hazaérkezik, a hörcsöglak legyen készen, legyen előkészítve friss élelem és víz. Az első napokban lehetőleg ne háborgassuk újdonsült kedvencünk, mert azzal csak megnehezítjük a szoktatást. Először hozzá kell szoknia a szagokhoz, zajokhoz. Egy-két nap elteltével kedveskedhetünk neki valami finomsággal (pl.: szotyi), amit biztosan szívesen magához vesz tőlünk. Mivel a hörcsög szívéhez is a gyomron át vezet az út, ez a legjobb módja a szoktatásnak. Nem kell hozzá egy hét, és a hörcsögöt már a kezünkben tarthatjuk, finoman simogathatjuk. Kisgyermekeknek (7 éves kor alatt) lehetőleg ne adjuk kezébe a hörcsögöt, mert lehet, hogy még nem tudják gyengéden kézbe venni az állatot, és szorongatnák, ami agresszív reakciót vált ki az állatból. Tanítsuk meg nekik, hogy a hörcsög nem játékmackó! Ha megfelelően kézhez szoktatjuk az állatot, akkor biztosak lehetünk harapásmentes természetében.

A hörcsög, mivel nagyon tiszta állat, nem igényel semmiféle fürdetést, fésülést (kivéve a hosszú szőrűek). A hörcsög fél a víztől, nem tud úszni. SOHA ne próbáljuk megfürdetni! Ha valami mégis bemocskolja a bundáját, törölgessük át nedves kendővel, és vigyük meleg helyre, hogy meg ne fázzon. Nehogy megpróbáljuk hajszárítóval megszárítani!

A hörcsögketrec / terrárium tisztántartása elég egyszerű. Ha ketrecünk van, akkor csak csatoljuk le az alsó részt, szórjuk ki az almot, öblítsük át langyos vízzel és szárítsuk meg. Kerüljük a vegyszerek használatát. Ha valami makacs folt került a ketrec aljára, próbáljuk meg ecettel lemosni. A terráriumot is hasonlóképpen takarítsuk. Mindenképp várjuk meg, míg megszárad a lakhely, csak utána szórjuk bele az új almot!

 

Tengerimalac: Őt nemcsak a lakásban, ha­nem a szabadban is tarthatja, attól függően, hogy mekkora hely áll a rendelkezésére. Egy tengerimalacpár házikója legalább 1 m hosszú és 60 cm széles, és a magassága se legyen 60 cm-nél kevesebb. Elöl a fémháló 25 vagy 13 mm-es sodronyból legyen, s a szabadban tartott állat kuckóját filccel is fedje le.

A ketrecben fekhelyként egy 25x25x15 cm-es, puha szénával bélelt dobozt helyez­zen el, a kuckó padlóját pedig fűrészporral vagy tőzeggel borítsa be. A szénát és a pad­lóborítást legalább hetente cserélje ki.

 

Egy vagy több tengerimalacot szeretnénk?
  A tengerimalac társas lény, őshazájában a vadonban csoportokban él. Mesterséges környezetében is felszabadultabb, ha fajtársá(i)val élhet egy közösségben. A fajtárs(ak) közelsége, szaga, hangja serkentőleg hat egészségére. A tengerimalacok pihenés idején is igénylik a fajtársakkal való testi/vizuális kontaktust, számukra megnyugtató, ha egymás mellett fekhetnek, egymást láthatják, hallhatják, szaglászhatják. Az, hogy mennyire sikeres egy társítás, jobban az egyed karakterétől (személyiségétől), és kevésbé a nemétől függ. Két vagy több felnőtt hím is élhet együtt békés egyetértésben, és nőstények között is akad néha olyan, aki szinte egy nősténnyel sem fér meg. Az idegalkat - nyugodt, ingerlékeny, agresszív, élénk vagy félénk -, a kor - kölyökkor, serdülőkor stb. - fontos tényezők, de sok múlik azon is, hogy hol találkoznak először, milyen környezetben ismerkednek meg. A legtöbb tengerimalac nagyon örül annak, ha társa lehet

Egyedül ...  - „Egyedül él, de én sokat foglalkozom vele, és látom, hogy jó a közérzete.” - halljuk gyakran.

  - „Csupán alkalmazkodik e kényszerítő körülményhez, ez még nem nevezhető jólétnek.” - felelnék azok, akik szem előtt tartják e társas (!) kisállat viselkedési szükségleteit.

Fajtárs mellett ...   „Tengerimalacok ne legyenek egyedül - magányosan elhelyezve - egy ketrecben; vagy csak abban az esetben, ha ez szükséges” - olvasható S. Sutherland és M. Festing könyvében (The Universities Federation for Animal Welfare Handbook on the Care and Management of Laboratory Animals, 1987.).

  Társítások
  Két azonos nemű kölyök: testvérek vagy más alomból való kölykök is társíthatók.
    Serdülőkorban az agresszivitás egyik vagy másik félben felébredhet, és rangsorviták megbonthatják a békés együttlétet. Szerencsés esetben ezek hamar elcsitulnak. Ha a hierarchiáért folyó harc komoly verekedéssé fajulna, mielőtt még külön tennénk őket, vizsgáljuk felül a tartási körülményeket. A nagyobb, tágas ketrec, a benne elhelyezett vizuális korlátok (farönk, faágak, minialagút vagy egyéb ilyen kellékek) akadályozzák a szemkontaktust és lehetőséget teremtenek arra, hogy egyik vagy másik félrevonulhasson. Ha ez nem segít, egy időre külön kell tennünk őket.
  Két hím: egy felnőtt és egy kölyök tengerimalac hamar összebarátkozik, mert itt a természetes rangsor elve működik, a kölyök alárendelt lesz.
    Ha később a serdülő kölyök nem elégszik meg státuszával, ha hatalomra tör, kisebb-nagyobb összeütközések, viták (néha) itt is keletkezhetnek.
  Két felnőtt hím:
    Tévedés azt hinni, hogy két felnőtt hím nem társítható. Habár két kölyök, vagy egy kölyök és egy felnőtt hím társítása jobb választás, számos példa bizonyítja, hogy felnőtt hímek is jól megférhetnek egymással. Néhány biztonsági rendszabályt alkalmazva az esetleg felmerülő szociális feszültségek csökkenthetők vagy akár megelőzhetők. Mivel a hímek territoriálisak, nagyobb életteret igényelnek. A semleges helyen történő találkozás után első alkalommal csak frissen almozott, vizelet által meg nem jelölt ketrecbe célszerű helyezni őket. A közös ketrecben mindegyiknek külön fekvőhelyet - vagy házat - kell biztosítanunk, és elegendő táplálékkal kell őket ellátnunk, hogy emiatt veszekedés ne történjen. Az első órákban, napokban megfigyelés alatt kell tartanunk, s ha verekedést észlelünk, külön kell tennünk őket, mert az erősen agresszív egyedek nagyon mély sebeket - harapást, karmolást - ejthetnek egymáson.
  Két nőstény:
    Általában a legjobb társítás, ritkán utasítják vissza egymás társaságát, verekedés csak erősen domináns vagy agresszív egyéneknél fordulhat elő. A természetben a nőstények szoros közelségben élnek és a faj közös érdekében segítik egymást, így ők általában együttműködőek.
  Egy nőstény és egy hím:
     Mielőtt e - csak látszatra - jónak tűnő társítás mellett döntenénk, tudnunk kell, hogy a nőstény nem maradhat mindig a hím közelében, mert a gyakori vemhesség az egészségét, de akár az életét is veszélyeztetheti. Amellett, hogy a kölykökért is felelősséget kell vállalnunk, a hímet is egy számára megfelelő környezetbe kell helyeznünk, mikor a nőstényt pihentetjük. Egy hím nehezen (!) viseli el a magányt, ha fajtársá(i)tól elszigeteljük. Amikor tengerimalacot választunk, hosszú távra döntünk, hiszen szerencsés esetben, jó tartási körülmények között akár 7 (sőt, ritkán akár ennél több) évig is elélhet, ezért kedvencnek, ha nem célunk a tenyésztés, mindenképpen két azonos nemű állatot válasszunk!

 Sose tartsunk két hímet egy nőstény mellett. A hímek a nőstény jelenlétében vetélytársakká válnak, verekedni fognak, és akár súlyos, életveszélyes sebeket is ejthetnek egymáson.
 
Ha már van a házunkban tengerimalac, az újonnan hozottat érdemes 2-3 hétig karantén alatt tartani (külön helyiségbe tenni, ha ölbe vesszük, törülközőre helyezni vagy utána ruhát/kötőt cserélni, és minden egyes alkalommal kezet mosni stb.), hogy egy esetleges fertőzést megelőzhessünk.
 Fontos! Tengerimalac mellé sose helyezzünk más állatot (pl. nyulat, hörcsögöt), mivel mások (!) az igényeik és szükségleteik. Példaképpen megemlíthető: Ha közös ketrecben élnek, a nyúl a tengerimalacot véletlenül meg is rúghatja, súlyos, vagy akár halálos belső sérüléseket okozva neki.

 


Életterének megválasztása
  Az emberközelben tartott tengerimalac hamar megszokja a zajokat, társaságunkat, és barátságossá válik, így alkalmas arra, hogy lakásunkban tartsuk.
  A számára megfelelő környezeti hőmérséklet a 16-20 C0, szobahőmérséklet. Ügyeljünk arra, hogy hirtelen hőingadozásnak ne legyen kitéve. Ha nem lakásban tartjuk, a tengerimalacnak szánt helyiség hőmérséklete ne szálljon 10-12 C0 alá, s ami a legfontosabb, jól szellőztethető, de huzatmentes legyen. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a tengerimalac jobban tűri a hideget, mint a meleget, ugyanis nincsenek verítékmirigyei. Stenotherm szervezete van, így a hőmérsékleti ingadozásokra érzékeny. Ezért ügyeljünk arra, hogy a helyiségben tűző napsugár ne érje, és forró nyári napokon ne tartsuk kinn a szabadban. Ha ilyen napokon mindenképpen szállítanunk kell, rövid időre tegyük. Védjük a huzattól, hirtelen hőingadozásoktól, forró napsütéstől, nyirkos környezettől. Biztosítsunk számára minél nagyobb életteret, mert nagyon szeret futkosni, felfedező utakra járni, elbújni. Ha újonnan érkezett hozzánk, az első napon hagyjuk kicsit magára, hogy megszokja új helyét, ismerkedjen környezetével.

KánikulaForró nyári napokon a tengerimalac valósággal szenved, ha a helyiség (környezet) hőmérséklete magas. Mivel izzadni képtelen, a hő ellen nem tud védekezni, teste felhevül, s ha valamilyen módon nem segítünk rajta, akár hőgutát is kaphat. Védekezésképpen néhány jégakkut (hűtőtáskába valót), vagy műanyagpalackokat, melyeket félig megtöltöttünk vízzel, tegyünk a (mély)hűtőbe, s ha már eléggé lehűlt/megfagyott, ketrecenként két ilyen jégakkut/palackot helyezzünk a ketrecek fölé egy vékony pamuttörlőre, hogy ez a lecsapodó párát felfogja. Érdemes több palackot/jégakkut lehűteni, így lehetőségünk van cserélni ezeket.
  Egy kerámia padlócsempe lap a ketrecbe helyezve segít abban, hogy a meleg elviselhetőbb legyen. A tágas ketrec egyik sarkába tegyünk kevesebb almot, hogy a tengerimalac, ha melege van, a hasával az oda helyezett padlócsempe lapon pihenhessen. Az almot így félretolhatja, és a csempén feküdve hőt adhat le. Kánikulában az ivóvizét gyakrabban cseréljük, és lédús élelmet is biztosítsunk a számára, hogy megvédhessük a kiszáradástól.

Rácsos falú ketrec   Ha választhatunk, tartsuk minél tágasabb ketrecben (lásd a táblázatot). A megfelelő választás egy mélytálcás, rácsos falú ketrec, melynek mérete legalább 80x60x30 cm (h/sz/m), vagy ennél nagyobb. A műanyagból készült mély tálca meggátolja az alom kiszóródását, és könnyű tisztítani. A vizelettől keletkezett fehér lerakodást ecettel távolítsuk el, ez nemcsak jó kőoldó, de fertőtlenítő hatású is. Műanyag falú ketrecet ne!Praktikusabb a két ajtóval ellátott ketrec, egyik ajtó az oldalán - ahonnan alkalomadtán egy lépcső segítségével a tengerimalac ki-be járhat -, másik a tetején. A téglalap alakú ketrec mindig előnyösebb, mint a négyzet alakú, mert a tengerimalac igényeinek jobban megfelel. Az üvegterrárium vagy csak felül rácsos műanyag ketrec nem ajánlott, hiszen nem szellőzik, a szagok bennrekednek - főleg nyáron egészségtelen -, s a tengerimalachoz sem jutnak el a zajok, így ijedősebb lesz.
  A fából készült ketrec, láda nem jó megoldás, mert igen körülményes a tisztítása, a fába itatódott vizelettől elszaporodhatnak a kórokozók, melyek megbetegíthetik a tengerimalacot. Ha mégis ilyen mellett döntünk, kenjük be lenolajjal, sose használjunk festéket, s az alja és az alom közé tegyünk olyan vízhatlan anyagot, melyet a tengerimalac nem rághat meg. Vigyázat: ha linóleumot teszünk, ügyeljünk arra, hogy ne rágja meg, mert fogyasztása bélelzáródást okozhat!
  Bármilyen ketrecbe tesszük, ennek alja sosem lehet rácsos vagy lyukacsos, mert a tengerimalac lába rendkívül érzékeny. Ha nem sima felületen tartjuk, talpa megdagadhat, karma kitörhet és fertőzést kaphat.

  Alomként használhatunk száraz faforgácsot. Ne legyen gyantás, aromás, mert a tengerimalac szaglása kifinomult, a magas gyantatartalmú forgács szaga megölheti a tengerimalacot. A cédrus- és a zöld (a nedves, nem szárított) erdeifenyő-forgács magas gyantatartalma miatt rendkívül mérgező, ezeket sose használjuk alomnak. A vizelettől keletkezett szagok is veszélyeztetik a tengerimalac egészségét, ha az almot nem cseréljük idejében. Az alomcsere gyakorisága az állatok számától, az alom minőségétől, nedvszívőképességétől, és a ketrec nagyságától függ. Ne használjunk sosem fűrészport, nagyon egészségtelen! A tengerimalac a port belélegzi, és megbetegszik.
  A macskaalom nem megfelelő a tengerimalac számára, mert a minél jobb szagmegkötés érdekében, a tengerimalac számára káros kémiai elemeket (!) tartalmaz, és a komfortérzetét is csökkenti, a rajta való jár(kál)ást megnehezíti, kényelmetlenné teszi. Ha mégis használunk macskaalmot, ennek tetejére tegyünk faforgácsot. Díszállat-kereskedésekben már egyre többféle választékban találhatók nagyon jó minőségű speciális almok, melyek a tengerimalac számára megfelelőek. Ezek legtöbbjének igen jó a víz- és szagmegkötése, ugyanakkor nem tartalmaznak káros kémiai elemeket, így ezek rágcsálása, fogyasztása a tengerimalac egészségére nem károsak.

  A tengerimalac szeret elrejtőzni, ezért igen szívesen fogadja, ha ketrecébe házikót teszünk. Mivel ezt is megrághatja, ennek anyaga sem lehet mérgező. A ketrecbe vagy házikóba tehetünk kisebb törülközőt, szívesen fekszik rajta. E szokást a hosszú szőrű tengerimalacokat kiállításra előkészítő tulajdonosok, tenyésztők vezették be. Angoloknál törülköző helyett egy könnyen mosható, gyorsan száradó „VetBed”-nek nevezett anyagot használnak, hogy kedvencük szőrét tisztán tarthassák. Észrevették, hogy ezt a tengerimalacok is kedvelik (főleg télen, mikor melegít is), ezért használata a tengerimalac-tartók körében egyre jobban elterjedt.

  Ha tehetjük, vegyük ki gyakran ketrecéből, és hosszabb-rövidebb időre engedjük szabadon. A helyiségben elektromos készülékhez (dróthoz),  mérgező növényekhez (számos dísznövény ilyen) ne jusson, mivel ezeket megrághatja. Kertes házban igen jó ötlet kerti kifutóba helyezni. Ebben az esetben ügyeljünk arra, hogy tűző napsugártól, ragadozó állat támadásaitól védve legyen.   

 

Időszakos gondozások

  A felnőtt tengerimalac karmát havonta ellenőrizzük és vágjuk, mert nem kopnak úgy, mint vadon élő társainál. Ezt a műveletet könnyebben elvégezzük, ha a tengerimalacot gyengéden törülközőbe csavarjuk. Így biztonságban érzi magát, nyugodtabb lesz. A világos színezetű lábaknál jól látható a karomban meghúzódó ér, ezt figyelembe véve elkerülhető ennek megsértése. KaromvágásA karom hegyéből annyit vágjunk le, hogy 1, 5 - 2 mm távolságra legyen az értől. A sötét színűeknél - mivel az ér nem látható - gyakrabban vágunk, kevesebbet. Fontos, hogy a karom formájához igazodjunk, ezért kissé ferdén vágjuk, hogy az ív a felső résznél hosszabb, az alsó résznél rövidebb legyen. Ha baleset folytán kissé belevágunk az érbe, a helyet Betadine oldattal fertőtlenítsük le. Ha számunkra a karomvágás bonyolult művelet, forduljunk állatorvoshoz.
Túlnőtt karmok, gondozott karmok   Jó tudni! A hosszabb karom befelé fordul, s akár kellemetlenséget, fájdalmat is okozhat a tengerimalacnak. A karomban meghúzódó ér a karommal együtt nő. Hogy elkerüljük a vérzést, az elhanyagolt karmok hegyéből csak egy keveset vághatunk, ezt azonban gyakran meg kell ismételnünk, hogy az ér lassan, fokozatosan visszahúzódjon.

  A fürdetés tengerimalacok esetében nemigen ajánlatos, mivel a sampon (szappan) eltávolítja a bőr felületén lévő természetes faggyút. Csak indokolt esetben fürdetjük, ilyenkor kímélő sampont (pl. gyermeksampont) használunk, s fejét szárazon hagyjuk, hogy szemét, fülét, orrát ne érje víz! A tengerimalacot gondosan megszárítjuk (különben megfázhat!), ha hajszárítót használunk, alacsonyabb fokozatra állítjuk, vagy testétől távolabb tartjuk, mert bőre érzékeny. Két hónaposnál fiatalabb kölyköt, vemhes vagy szoptató nőstényt nem fürdetünk. Ha ez valamilyen ok miatt elkerülhetetlen, ilyen tengerimalacoknál nem használunk sampont, szappant.

Hosszúszőrű  Szőrét akár naponta fésülhetjük, vagy legalább hetente egy-két alkalommal. Hosszú szőrű Rövidszőrű tengerimalacoknál - a Sheltie, Koronás, Perui és Angóra fajtáknál - e műveletet türelmesen, gyengéden végezzük. A rex-szőrminőségű fajták bundáját ne keféljük, fesüljük, ezek szőrét kézzel lazítsuk, formázzuk, hogy a dús, bodros ill. hullámos szőr ruganyos maradjon, fürtökbe álljon.

  Mérjük meg testsúlyát! Az egészséges tengerimalacokét hetente egyszer (vagy legalább kéthetente egyszer), a beteg kisállatokét pedig naponta.
Ha egy felnőtt tengerimalac egy hét alatt 50 grammot veszít testsúlyából, tartsuk őt megfigyelés alatt - az étvágyát, állapotát, viselkedését, vizeletét, székletét stb. Téged is mérlegre raknak?Aggodalomra (!) ad okot a 80 gramm körüli testsúlycsökkenés, ez már lehet betegség jele, fogprobléma, valamilyen stresszfaktor, hirtelen változás az étrendjében, környezetében, vagy egyéb okok. 100 gramm, vagy ennél nagyobb súlyveszteség már nagymértékű, orvosi kivizsgálást igényel, ne habozzunk, a tengerimalacot azonnal vigyük orvoshoz!
  Kinyomtatható lapok:
    Egyéni adatlap a tengerimalac testsúlyának mérésére (pdf fájl - 65 KB)
    Csoportos adatlap a tengerimalacok testsúlyának mérésére (pdf fájl - 50 KB)

  Időnként fogazatát is vizsgáljuk meg. Ha egyik-másik metszőfogából - az elől elhelyezkedő fogak egyikéből - egy darab letörik, viszonylag hamar visszanő. Ebben az időszakban a kérdéses fog növekedését naponta ellenőrizzük, míg eredeti formáját el nem éri. Ha emiatt táplálkozni nem tud, kedvetlen, levert, forduljunk orvoshoz. Kivételes esetekben tengerimalacnál fogtúlnövés jelentkezhet. További információk itt. Ilyenkor minél hamarabb orvoshoz kell vinnünk.

 

Hogyan játszik?

  Egy megszelídült tengerimalac nagyon barátságossá válik, és szívesen sétál ketrecén kívül is. Hagysz engem is?Erre megfelelő a konyha, fürdőszoba vagy olyan helyek, melyeknek padlózatát könnyű tisztítani. Ha társa van, a felfedező utak még érdekesebbé válnak számára. Szaladgálnak, kergetőznek, örömmel fogadják, ha újságokból, kartondobozokból készített labirintusokba bújhatnak. Vastag műanyagcsöveket, farönkből készült, vagy vastagabb faágakból összeállított minialagutat, fűből font búvókat, Hahó! Itt vagyok!egyéb búvóalkalmatosságokat is letehetünk, ha ezekben kényelmesen elférnek. Igen alkalmas a padlószőnyeg feltekerésére használatos papírhenger is. A vécépapír üres papírhengerét kibélelhetjük szénával, számos tengerimalac szívesen eljátszik ezzel.
Papírhenger  Ha ketrecük tágasabb, ilyen vagy hasonló tárgyakat ebben is elhelyezhetünk, így többet mozognak. Egy kis kézügyességgel néhány kelléket akár mi is elkészíthetünk, ezáltal vonzóbbá, kellemesebbé tesszük környezetüket.
Függőágy  Plüssanyagból vagy keményebb vászonból függőágyat készíthetünk. A téglalapformára szabott anyag négy sarkára kötözőt varrunk, s megfelelő magasságban a rácshoz kötjük.
Télen nagyon kedvelt pihenőhely   Az olyan műszőrmével bélelt és zsákformára szabott anyag, melynek egyik vagy mindkét oldalát összevarrjuk (összekapcsoljuk), malacok körében szintén kedvelt. Ilyen búvóhely/pihenőhely kisebb-nagyobb módosítással az állatkereskedésekben kapható, kutyák/macskák számára készült párnából is előállítható.

Etető labda  Az etetőlabdába helyezett zöldféle, zöldség, széna kihúzogatása időt vesz igénybe, felkelti érdeklődésüket, ezzel is gazdagíthatjuk élőhelyüket. Esetleg felmerülő agresszív megnyilvánulásokat is csökkenthetünk azáltal, hogy a ketrecben, a környezetükben különféle tárgyakat, kellékeket váltunk, cserélünk, a kisállatokat új ingereknek kitesszük, természetes kíváncsiságukat éltetjük.
  Unaloműző játékként ketrecükbe egy-két vastagabb faágat is betehetünk, ezeket szívesen megrágják, rágcsálják, folyamatosan növő fogaikat ily módon is koptathatják. A faága(ka)t helyezzük el úgy, hogy ezek a tengerimalac közlekedését ne akadályozzák. Nagyon fontos! Az ágak nem lehetnek vegyszerrel kezeltek, mérgezők! Rágcsálásra kiválóan alkalmas a frissen vágott almafaág, a legtöbb tengerimalac kedveli. Ilyen célra a szőlő metszéséből számazó ágak is megfelelőek. Cseresznye-, barack-, őszibarack- vagy szilvafaágat, ill. vörösszínű fáktól (pl. vörösfenyő) származó ágakat a tengerimalacnak ne adjunk, mert ezek mind mérgezők (!).
  Egyesek kisállataiknak fűzfalombot is adnak, erről azonban tudnunk kell, hogy erősen dugító hatású. Ha szívesen fogyasztja, alkalmanként egy kis adag (!) friss eperfalomb ill. fehér akácfalomb, fehér akácvirág adható a tengerimalacnak.
Rágcsáló forgót, labdát ne!   Tengerimalac ketrecébe sose tegyünk rágcsáló forgót vagy bármilyen labdát, mert ezekkel játszani nem tud! Ilyen forgóban csak megijedne, nagyon félne, és mivel hátgerince törékeny, eltörhetne. A labda szintén veszélyes, mert ha erre véletlenül rálépne, súlyosan megsérülhetne.
A legkedvesebb játék: egy másik tengerimalac, amellyel játszhat!   Vigyázzunk, hogy elektromos huzalok, szobanövények közelébe ne jusson.
  A kölyök tengerimalacok nagyon játékosak. Hangulatuk tetőfokán pattogatott kukoricaként ugrálnak a magasba, a levegőben akár 180o-os hirtelen fordulatot tesznek, majd merőben más helyzetben érnek földet, anyjukat is ugrálásra, jókedvre késztetve. Ezt a mulatságos szökdécselést angol nyelven „pop-corn” ugrálásnak nevezik.
  

A tengerimalac legkedvesebb játéka?
  Egy másik tengerimalac, amellyel játszhat!

Te is kaptál fincsi kajit? Uiiii! Épp az előbb gyűrtem be!

A tengerimalacnak vegyes gabona- és zöldféle való. Fontos, hogy az állat minden­nap kapjon C-vitamint, és hogy legyen a kuc­kójában egy alma-, mogyoró- vagy fűzfaág, amit rágcsálhat, hogy a foga jó állapotban maradjon. A friss ivóvíz sem hiányozhat a ketrecből.

Homoki egér: Ez a sivatagi állat valamivel ki­sebb, mint a patkány, és könnyen kézbe ve­hető, mert - ellentétben a hörcsöggel - nem harap, ha megijed. Ugyanazt kaphatja enni, mint a hörcsög, csak kevesebb napraforgó­magot adjon neki. Kis mennyiségben fejes salátát, kelbimbót, sárgarépát vagy szilárd ál­lagú gyümölcsöt - például almát - is ehet. Bár az állat nagyon keveset iszik, vizet min­dig tartson a lakhelyén.

A homoki egér alagútlakó, ezért számára a legmegfelelőbb hely egy akvárium, amelyet töltsön meg háromnegyed részéig termőföld­del vagy puha tőzeggel. A földet évente kb. háromszor cserélje ki. A járatai közt akadnak természetesen olyanok is, amelyeket az üvegfal mellett fúr, vagyis ily módon a földalatti életét is megfigyelheti.

Az állat meleg érzékeny, az akváriumát nem szabad a napon hagyni. Nagyon kíván­csi teremtés, de felügyelet mellett szabadon is engedheti.

A homoki egér gyorsan szaporodik, ezért vásárláskor az állatkereskedőtől azonos ne­mű párt kell kérjen, ha az ivadékok nem kívá­natosak a lakásban.

 

Házinyúl

Ne tartson felnőtt nyulakat közös ketrecben, kü­lönösen ha azonos neműek, mert csaknem biz­tosan összeverekednek. A nőstény nyulat csak párosodás idejére engedje össze a bakkal.Nyulat általában a legjobb ketrecben tarta­ni a házon kívül, védett helyen vagy jól szel­lőző fészerben, melléképületben. Ne tartson nyulat garázsban, ahol a kipufogógáz elpusz­títhatja, illetve melegházban, üvegházban vagy a lakásban, ahol az állatnak túl nagy a meleg.

Ideális esetben a ketrechez mozgatható karám is tartozik, amelyben a nyulat kiteheti mozogni a fűre mindennap, ha jó az idő. Ha a karám nem teljesen biztonságos, fél szem­mel figyelje a nyulat, nehogy megszökjön, vagy kutyák, macskák áldozatául essen.

 

Azok az állatok, amelyeket kiskoruktól kézhez szoktatunk, sokkal könnyebben felemelhetők és kezelhetők, mint meg nem szelídített társaik. Ezért is nagyon fontos, hogy gyerekek számára mindig fiatal állatot vásároljunk, amely könnyen hozzászokik kis gazdájához.
  Általában nem tanácsos idősebb nyulakat magunkhoz venni, hiszen ha azokat korábban hanyagolták, nagy valószínűséggel tiltakozni fognak közeledésünk ellen. Bár alapvetően szelíd természetűek, meglepően erős és gyors mozdulatokkal védekeznek az ellen, hogy felemeljük őket. Arról nem is szólva, hogy karmaik fájdalmas sebeket okozhatnak. Nagy ritkán akár haraphatnak is. Ha ilyen alkalommal kicsúsznak a kezünkből - még ha nem túl magasról esnek is le -, sérüléseik végzetesek lehetnek.
  Három alapvető lépése van a nyulak felemelésének. Először is zárjuk be az állatot a helyére. Bal kezünket tegyük a nyúl nyakszirtjére, jobb kezünkkel pedig fogjuk meg a hátsó felét, hogy visszatartsuk. Jobb kezünket óvatosan csúsztassuk a teste alá, bal kezünkkel pedig a mellső lábakat összefogva emeljük fel az állatot. Ügyeljünk arra, hogy csak akkor emeljük magunk felé, ha mindkét kezünkkel biztos fogást találunk. Ha már felemeltük, karoljuk át, hogy biztonságban érezze magát.
  Az első próbálkozások alkalmával valószínűleg minden erejével tiltakozni fog közeledésünk ellen. Soha ne hagyjuk, hogy a hátsó lábai lógjanak, mert ez is csak kapálózásra ad okot. Mindig ügyeljünk arra, hogy ne okozzunk fájdalmat az állatnak szállítás közben.
  A hiedelemmel ellentétben, hogy a nyulakat a fülüknél fogva kell felemelni, ez a művelet nagyon fájdalmas az állat számára. Ha a nyuszi ellenkezik a felemelés ellen, vagy izgatottá válik, helyezzük a tenyerünket óvatosan a füleire, ez lecsendesítheti. Soha ne próbáljuk azonban a fülüknél tartani vagy megfogni őket.

 

A nyulak szállítása és kézben tartása

Szállítókosarak

A nyúl felemelésének lépései. Már az elválasztástól kezdve szoktassuk a nyulat a felemeléshez, főleg a nagyobb testű fajták esetében.
Ez a biztonságos, jól szellőző szállítódoboz alkalmas arra, hogy nagyobb távolságokra, például az állatorvoshoz vagy kiállításra vigyük kedvencünket.

Ha nagyobb távolságokra kell szállítanunk kedvencünket, a legbiztonságosabb, ha ezt szállítókosárban tesszük. A macskák számára gyártott kosarak megfelelnek a nyulaknak is, de a kartondobozok - különösen a nagyobb testű fajták számára - nem alkalmasak. Nemcsak testtömegük okozhatja a doboz aljának kiszakadását, de - ha szokásuk szerint a szállítás okozta trauma következtében vizeletet ürítenek - a nedvesség is gyengíti a papírt. A szállítóeszközt béleljük szénával, hogy a nyuszi ne csúszkáljon benne. Semmiképpen ne használjunk újságpapírt, hiszen az átnedvesedve összefestheti a nyuszi szőrét. Utazás közben a doboz mindig a jármű hűvösebb részébe helyezzük, például az első ülések mögé, ahol biztosan, billegés nélkül fog állni. Soha ne tegyük a nyulat dobozostul a csomagtartóba, mert a magas hőmérséklet és a beszivárgó kipufogógázok végzetesnek bizonyulhatnak.   

A nyulak természetüknél fogva tiszta állatok, ezért könnyen megtaníthatók arra is, hogyan használják a kijelölt illemhelyet, és a ketrecben tartott példányok is gyakran csak az egyik sarokba járnak a dolgukat végezni. Így számunkra is megkönnyítik a takarítást: elegendő, ha napi gyakorisággal ezt a sarkot takarítjuk egy kis lapát segítségével, a teljes ketrecre pedig csak hetente egyszer kerítünk sort. Az a legegyszerűbb, ha ilyenkor el tudjuk zárni a nyuszit a ketrec másik felébe - ha ez nem megy, átrakhatjuk a szállítódobozába is. Az alommal teli tálcát ürítsük egy szemeteszsákba, majd söpörjük ki az aljába tapadt töreket, port egy kefével. A napi tisztítás nagyon fontos, főleg a melegebb hónapokban, hogy elejét vegyük egy esetleges légyinváziónak. Arról nem is beszélve, hogy az elpiszkolódott alom fertőzést is okozhat, a nyúl csánkjai ilyenkor kisebesednek, a bőr gyulladt lesz, a szőr pedig kihullik.
  Az itató és az etetőtálkákat is mossuk rendszeresen. Előfordulhat, hogy zöldes algabevonat képződik az önitató falán. Ezt üvegmosó kefével távolítsuk el, alaposan megsikálva mind az üveg belsejét, mind a kifolyócsövet. Megkönnyíti a dolgunkat, ha egy kis mosószert is teszünk az üvegbe, azonban utána többször öblítsük át tiszta vízzel.
  A legmegfelelőbb alom nem a fűrészpor vagy az apró forgács, hanem a jó minőségű hántott fakéreg, mert ez nem irritálja a nyúl szemét és orrát. Erre helyezzünk egy réteg gondosan ellenőrzött minőségű szénát.

Tisztán Tartás

A nyulak szőrzete viszonylag kevés gondozást igényel, ha azonban hosszú szőrű fajtát választottunk, például Kasmíri Fülűt, vagy Angórát, készüljünk fel, hogy szinte mindennap szüksége lesz egy kis fésülgetésre. Ha a bundája egyszer összetapad, majdnem lehetetlen megszabadulni a csomóktól, kénytelenek leszünk kivágni azokat, ezzel lerontva a nyúl küllemét. Az összecsomósodott szőr - kivált a hátsó fertályon - akár a legyek célpontjává is válhat.
  Különböző eszközök kaphatóak a boltokban, ezek közül igyekezzünk olyat választani, amelynek a fogai nem túl merevek, hanem inkább visszahajlóak. Ezek anélkül fésülik ki a csomókat, hogy kitépnék a szőrszálakat, vagy fájdalmat okoznának a nyuszinak. A természetes anyagokból, például szőrből készült kefék szintén jótékony hatásúak, amennyiben használat közben elektromosan nem töltődnek fel.
  A vedlés alatt több szőrszál hullik ki, mint egyébként, így ilyenkor különösen hasznos, ha a vedlett szőrszálakat eltávolítjuk, hiszen ezek csak elcsúfítják a nyuszi megjelenését. A vedlés tavasszal a leglátványosabb, mikor a sűrű téli bundát cseréli le az állat, de nyár végén is bekövetkezik egy - igaz, kisebb mértékű - szőrváltás.  

 

         

 
 

 

Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 54375
Hónap: 382
Nap: 17